Forrás: Magyar Konyha

Ha fenntartható módon szeretnénk élelmiszert termelni, akkor azt kell tenni, amit a legjobb séfek már eddig is képviseltek: a szezonalitást és a regionalitást szem előtt tartva étkezni. Hogy miképpen lehet mindezt elérni? Erről szólt a Magyar Konyha magazin és a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) A piac konyhája című székesfehérvári konferenciája, ahol kiosztották a Magyar Konyha Termelői Díjakat is.

„Aki tudja, hogyan kell megművelni a földet, a túlélés zálogát tartja a kezében” – mondta Lévai Anikó a fenntarthatóság és a klímaváltozás jegyében rendezett A piac konyhája című konferencián.

A Magyar Konyha gasztronómiai magazin szerkesztőbizottságának elnöke beszédében Borsos Miklós szobrászművész felesége, Kéry Ilona Kertem című könyvéből idézett:

„Az eljövendő világban nem az lesz a gazdag ember, akinek gyárai, bányái, hajói, drágakövei és aranyai vannak, hanem aki néhány négyzetméter anyaföldet mondhat magáénak,

és aki almafái alatt leülhet, és nézegetheti a meghódított csillagokat”. Lévai Anikó szerint napjaink városi embere azért menekül minden hétvégén, minden évszakban távol a várostól erdőbe vagy a telekre, mert a természet közelségében és a növények gondozásában leli örömét, ott találja meg a feltöltődés lehetőségét.

„Aki a földdel foglalkozik, annak kincs van a birtokában” – mondta a szerkesztőbizottság elnöke. Mi itt, a Kárpát-medencében – köszönhetően a jogi szabályozásnak és a termelőinknek – abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van egyfajta kontrolunk afelett, hogy mit veszünk és mit eszünk. Az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a magyar vendéglátás minősége, egyre több a nemzetközileg is elismert rangos éttermünk, de az éttermek színvonalának alfája és ómegája az alapanyagok minősége.

„Tíz évvel ezelőtt külföldre kellett menni, hogy az éttermek be tudják szerezni az igazán jó minőségű alapanyagokat.

Ma már nincs szükség erre: hála önöknek, mindez helyben elérhető” – mondta a konferencián is nagy számban jelen lévő termelők kemény munkájára utalva.

Lévai Anikó után Cser-Palkovics András beszélt: Székesfehérvár polgármestere szerint minőségi gasztronómia nélkül nehéz elképzelni egy modern nagyvárost, de még egy adventi vásárt is. Fontos, hogy város és vidék együttműködjön, és ezen a téren Székesfehérvár és a környék kapcsolata sokat fejlődött az utóbbi időben.

A rendezvény házigazdája, Borbás Marcsi elmesélte, hogy a nagymamája egyáltalán nem termelt szemetet: nemhogy kukája de még szemetes vödre sem volt. A televíziós újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy

ha a ma embere nem kezd el ugyanolyan takarékosan élni, mint nagyszülei, akkor „kizabálja maga alól a Földet”.

Szerinte a környezet- és klímavédelmet nem globális problémaként kell megfogalmazni, mert akkor mindenki azt gondolja, ő csak egy picike pont, nem tud semmit tenni. Ha viszont egészen szűk környezetben határozzuk meg a tennivalókat, akkor mindenki a magáénak érzi. „Nem az a legnagyobb probléma, hogy elfogy a kőolaj, hanem az, hogy ha nem védjük a termőföldet, akkor nem lesz humusz.”

Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára elsődleges feladatnak nevezte a Kárpát-medencében a termőföld és az édesvíz védelmét, de szólt a nemrégiben indult erdősítési programról is. Ösztönözni kívánják a környezetet jobban kímélő kisebb gazdaságok, családi vállalkozások munkáját, de mivel ez a termelési mód drága, nem versenyképes, támogatni kell.

A konferencián Ipacs Géza grafikus a márkaépítésről beszélt, Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdaság vezérigazgatója pedig arról, hogy a tavat védő halászati tilalom ellenére hogyan kerülhet balatoni hal a tópart vendéglők asztalára: a megoldást az akvakultúrás haltenyésztés jelenti. Kun Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont evolúcióbiológusa szerint évszázadok óta három alapkérdés jellemzi az élelmezést: az „Eszünk-e?” a

„Mit eszünk?” és a „Hol eszünk?”. A jövő nagy kérdése, eljut-e a világ addig, hogy globálisan a „Hol eszünk?” lesz a természetes, vagy visszacsúszunk a „Mit eszünk?” állapotba.

A délután folyamán termelők és a gasztronómiai piac más fontos szereplői is bemutatkozhattak, elmondhatták a tapasztalataikat: Willmann Fábián, a Wekerletelepen működő A másik bolt tulajdonosa, Bartát József, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke és Schultz György, a székesfehérvári Jancsárkert piac megálmodója.

A Magyar Konyha Termői Díjat idén is hárman kapták meg: Fekete Zsóka mangalicatenyésztő Hajdúböszörményből, a szentgáli Élő Bolygó Gazdaság képviseletében Varga Sándor és felesége, Szilvia, illetve Márkus Erika és Pózer István, a Csurgódombi Sajtkonyha vezetői. Zubek Csilla keramikusművész alkotását Lévai Anikó adta át a kitüntetetteknek. A konferencia alatt az érdeklődőket termelői vásár várta a Hiemer-ház udvarán.

Szindbád képei itt!